- Ó, köszi. –mondta Kitty. –Biztos akkor eshetett ki a táskámból, amikor meghívtál a hajódra.
- Tényleg, Jean hol van?
- Az előbb még itt volt. –nézett körül Kitty.
- Elkísérte Scottot az orvoshoz, hogy felírjanak neki valamit az allergiájára, mivel a Professzor nem ért rá szérumot keverni. Utána meg benéznek az állatkereskedésbe Sneezynek nyakörvet venni, meg még egy-két dolgot. –válaszolt Kurt.
- Kitty, ne maradjatok kint sokáig, mert jön a vihar. –mondta Logan. –Már szemerkél is az eső.
- Na akkor én indulok is haza, ha szerencsém lesz, akkor nem nagyon ér utol a vihar.
- Ilyen időben nem indulhatsz útnak. –mondta Kitty aggódva.
- De akkor mégis hova menjek? Kérdezte Karl.
- Itt maradhatnál egy napra, és megvárhatod amíg javul az idő egy kicsit.
- Nem bánom… - egyezett bele. –De biztos, hogy nem fogok zavarni?
- Persze hogy nem. Szerintem menjünk be.
- Oké. –mondta Karl miután felkapta a hátizsákját, és átkarolta Kittyt.
Körülbelül egy óra múlva Scott és Jean is hazaért a városból.
- Na, jobban vagy, Scott? –kérdezte Vadóc, aki eddig Sneezyre vigyázott.
- Kösz, már jobban.
- Kapott egy szurit, amitől szinte teljesen elmúlnak az allergiás tünetek… - mondta Jean.
- Min mosolyogsz? –kérdezte Vadóc Jeantől.
- Á, semmi… csak Scott fél a szuritól…
- Mondjál csak egy embert, aki nem. –vágott vissza Scott.
- Például Kitty. –mondta Vadóc. –Tényleg, hallottátok már? Karl ma este itt alszik.
- MI?! –kérdezte Scott, miközben éppen Sneezy fejét simogatta.
- Látom örülsz. Pedig ha minden igaz, akkor a te szobádban fog aludni.
- Megyek, beszélek a Professzorral. –monda Scott idegesen.
- Na erre kíváncsi leszek… - mondta Vadóc gonosz vigyorral, majd Scott után ment.
- De Professzor! Tudhatja, hogy ki nem állhatom azt az alakot! Miért nem Kitty szobájában alszik?
- Azért, mert Kitty és Vadóc ketten vannak egy szobában, és más már nem fér el. –magyarázta meg a dolgot a Professzor.
- Biztos van más megoldás is. –próbálkozott Scott.
- Van. Még Jean szobájában is van egy szabad hely. Oda is el lehet szállásolni Karlt, de gondoltuk, hogy nem repesnél az örömtől.
- Mi lenne, ha Scott átmenne Jean szobájába aludni, Karl meg Scott szobájában aludna? –szólalt meg ekkor Vadóc.
- Vadóc, zseni vagy. –mondta Scott. –megyek és pakolok.
- Megyek, és elmondom akkor Kittyéknek. –mondta Vadóc.
Ezalatt Kitty és Karl a könyvtárban beszélgettek.
- Biztos, hogy csak egy napig maradsz? –kérdezte Kitty.
- Nem akarok zavarni…
- Nem zavarsz. Megmutatnám neked a várost. –próbálkozott Kitty.
- Hát, ha tényleg nem zavarok.
- Persze, hogy nem. Ugye maradsz akkor?
- Na jó, maradok még pár napot. –egyezett bele Karl.