- Max? Kérlek, gyere vissza! Hiányzol! – szólt bele Amara. –Hallasz engem? Max! Hahó! –beszélt a telefonba, de egyszer csak megszakadt a vonal. A túloldalon lerakták a telefont. Amara elkenődve sétált be a konyhába, ahol a többiek már javában vacsoráztak.
- Amara, minden rendben? –kérdezte Jean aggódva.
- Max nem vette fel. Vagyis felvette, de egy szót sem szólt bele. Utána meg lerakta.
- Majd még később próbáld meg felhívni, hátha csak valamiért nem tudott beszélni veled. Megszakadt a vonal, vagy nem volt térerő, vagy valami. Gyere, addig egyél valamit.
- Igazad lehet. –mondta, majd elvett egy tányért magának, és leült az asztalhoz.
- Jean, honnan van ez a virágcsokor? –kérdezte Kitty a száját tömve.
- A menyasszonyi csokor az esküvőről. Tudod, amikor az ifjú pár kijön a templomból, aztán a menyasszony eldobja a csokrot…
- Jean, telekinézissel könnyű… - vigyorgott Kitty.
- Nem használtam az erőmet. Az volt, hogy egy szót sem értettem az egészből, mert finnül mondtak mindent, aztán amikor jöttünk ki a templomból, akkor Scott lemaradt valahol a tömegben, én meg elkezdtem keresni, hogy hol lehet, aztán majdnem fejen talált a csokor…
- Na persze, én is ezt mondanám… - kötekedett Kitty tovább.
- Kérdezd meg Scottot, ha nem hiszed. –mondta Jean vigyorogva.
- És ez nem azt jelenti, hogy legközelebb neked lesz esküvőd? Mikor lesz az esküvőtök? –folytatta Kitty.
- Kinek? –kérdezte Jean.
- Neked és Scottnak.
- Kérdezd Scottot. –mondta Jean, majd odaadta Coppernek a vacsoráját.
- Pfúúúj. –köpte ki a kajáját Amara. –Mi ez a borzadály?
- Kitty főzte a vacsorát. Bocs, ha elfelejtettem szólni. –mondta vigyorogva Jean.
- És nem borzadály. Nem tudom, hogy mi a bajotok a krumplifőzelékkel és az áfonyás sütivel. –mondta Kitty duzzogva.
- Áfonyás, harci puffancs. –súgta oda Jean kuncogva Amarának.
- Ezt hallottam, Jean! –kiabált Kitty.
- És mitől harci puffancs? –kérdezte Amara mosolyogva?
- Figyelj! –szólt Jean, majd az egyik sütit leejtette a földre, mire megrepedt a csempe. –Nos, ha teljes erődből hozzávágod valakihez…
- Akkor mindjárt megtudod, hogy mi történik. –fejezte be Kitty, majd Jean felé hajított egyet. Jean azonban visszairányította Kitty felé, aki azonban anyagtalanná vált, így a süti becsapódott a falba. Ekkor lépett be Scott.
- Itt meg mi folyik?
- Semmi, csak Kitty sütijét dicsértem. –mondta kuncogva Jean.
- Ez nem olyan, mint amit múltkor Kurttel akartál megetetni? –kérdezte mosolyogva Scott.
- Megyek, megpróbálom megint felhívni Maxet. – mondta Amara, majd kiment a folyosóra, és tárcsázta a számot. –Kérlek, vedd fel, Max, kérlek… - suttogta idegesen. Pár másodperc múlva felvették a túloldalon. –Max, annyira sajnálom, kérlek gyere vissza. - Max? Kérlek, gyere vissza! Hiányzol! – kezdte el hadarni Amara.
- Hello! –szólt bele egy hang a vonal másik végéről.
- Hé, te nem Max vagy. Félretárcsáztam? Ha igen, akkor elnézést.
- Nem, ez Max telefonja.
- Akkor kivel beszélek? És hol van Max?
- Már találkoztunk. A nevem Karl. A barátod itt van velem.
- Elrabolta? –kérdezte Amara aggódva.
- Ő keresett meg engem. É most már az én oldalamon áll… - mondta Karl, majd letette a telefont.