-Senki? Ezt nem értem, és mi van Noleeval? - kérdezte Kitty.

-Úgy két perce tudtam meg, hogy már van barátja. -közölte Scott.

-Hát erre mondják azt, hogy két szék közül a pad alá - jelentette ki Vadóc.

-Hát valahogy úgy - érett egyet Scott.

-Tudom, hogy nem kéne ezt mondanom, de ezt te intézted így- mondta Julia az igazságot.

-Tudom -mondta őszintén Scott, majd feláll és elindult Jean szobája felé - * Mentsük, ami menthető* -gondolta magában.

-Scott, segítek bejutni - ajánlotta Kitty.

-Már te is gondolatolvasó vagy? - kérdezte Scott meglepetten.

-Nem de ezt volt a világon a legegyszerűbb kitalálni- mosolygott Kitty.

-Jól van, gyere - adta meg magát Scott, majd Kitty kíséretében elindult a szoba felé. Már majdnem elindultak befelé, amikor Kitty megállította.

-Scott ugye tudod, hogy Jean nem tehet semmiről?

-Persze. Azért ennyire még én sem hülyültem meg. Bár a történtek után gondolhatnád rólam - magyarázta Scott, Kitty bólintott majd bementek a szobába, Kitty rögtön ki is ment, de azét megállt ás fülelt.

-Kitty, te meg mit csinálsz, itt? - kérdezte a folyosó végéről Bobby.

-Semmit csak... csak - gondolkodott Kitty.

-Na most maradj csendben, mert különben nem hallunk semmit - mosolygott a fiú.

-Van egy, egyszerűbb mód, gyere! - húzta Kitty, és bementek a szomszéd szobába, ahol a szoba jobb sarkát közelítették meg -Jean szekrénye pontosan itt van-mondta Kitty, és Bobbyval együtt máris számtalan ruha között találták magukat. Szerencsére rendes "anyagos" formájukban is befértek.

-Ez tök jó! - ujjongott Bobby, kicsit hangosan, majd a szája elé kapta a kezét, Kitty csak mosolyogva rázta a fejét.

Mindeközben:

-Jean, hallgass meg - kérte Scott.

-Hallgatlak Scott, de remélem nem zavar, ha közben tanulok is - mondta Jean, és hátra dobta a haját.

-Nem akarom azt kérni tőled, hogy felejtsd el az egészet, mert az úgyse menne, de azt szeretném csak, hogy ne úgy nézz rám, mint egy ősi ellenségre - kérte Scott.

-Ha akarod - vonta meg a vállát Jean.

-Jean, ébresztő! Neked most kiabálnod kéne velem - figyelmeztette Scott.

-Minek kiabáljak? Csak a torkom fájna utána, és úgy sem változtatna semmin - jegyezte meg Jean.

-Igazad van. Én holnap visszautazom Finnországba. Reméltem, hogy nem haragban fogunk elválni - mondta Scott, és kiment az ajtón. Jean felnézett a könyvéből.

-*Ez valahogy nem így szokott történni*- gondolta Jean, majd felállt, hogy Scott után menjen, amikor hangokat hallott. Oda ment a szekrényéhez és kinyitotta.

-Ti meg mit csináltok itt? - kérdezte Kittyékől.