- Amara! Hát semmi bajod nincs? – kérdezte Max, majd megcsókolta.
- Na, szerelmesek! Indulás vissza az Intézetbe. Bőven elég volt ez a három nap. Mindenki pakoljon be! – adta ki az utasítást Logan.
Bobby félrehúzta Maxet:
- Hé haver! Hogy csinálod, hogy Amara ennyire odavan érted?
- Ismered az a szót, hogy romantika? – válaszolt gúnyosan Max. 
- Haha. Valaki nagyon okosnak tartja magát. – gúnyolódott Bobby is. – De azért kösz!
A szóváltás után mindketten elindultak pakolni. Amara örömmel hagyta el ezt a helyet. Valahogy nem hiányzott neki a medvés és farkasos „látomás”. Az Intézetben pedig úgyis minden visszatér a rendes kerékvágásba. Ám ekkor a lányok még nem tudták, hogy minden teljese megváltozik. A hazafelé vezető út gyors volt, mert Ciklon visszavitte őket. Amikor megérkeztek Kitty rohant feléjük, keresztül az asztalokon, falakon és embereken.
- Na végre! Úgy unatkoztam! – kiáltotta nekik.
- *Bezzeg mi nem unatkoztunk!* - gondolta Vadóc. – *Jean és Amara hozták a szokásos formájukat!*
- Valamit mondanom kell nektek! – érkezett meg a Professzor is.
- Ki vele Professzor! – bátorította Scott.
- Új diák érkezik délután az Intézetbe. Szeretném, ha kedvesek lennétek vele.
- ÚJ DIÁK? – akadtak ki a többiek.
- És hol aludna? – kérdezte Jean. – Hisz már csak nálam meg Amaránál van hely…
- Ezt már megbeszéltem Kittyvel. Ő összebútorozik Amarával, az új diák meg Vadóccal.
- Ezek szerint lány, igaz? – kérdezte Amara.
- Igen. – mondta a Professzor. – *Kíváncsi vagyok, hogy mennyire erős a párok kapcsolata, mert a fiúknak elég nagy kísértés lesz az új lány.* - gondolta még.
Ahogy a Professzor ígérte, délután 4 felé megérkezett az új lány egy limuzinban (!). Hosszú vörös haja volt és vagy 20 csomagja. Ő maga a telefonon lógott és valószínűleg a szüleivel beszélt.
- Persze! Rendesen megérkeztem, de most már le kell tennem. Sziasztok! – s ahogy mondta úgy is tett.
A négy lány tátott szájjal nézte, a fiúk meg lesték, mint egy istennőt.
- Milyen van neki, ami nekünk nincs? – kérdezte mérgesen Amara.
- Vörös haja? – kérdezte Kitty.
- Nem, nekem is vöröses, Jeannek pedig vörös. – mondta Vadóc.
- Pénze? – kérdezte Jean.
- Valószínűleg talált! – mondta egyszerre a másik három lány.
- Sziasztok! A nevem Ashley Carson.
- Szia Ashley! Az én nevem Bobby, ők itt Max, Scott, Karl, Kitty, Amara, Jean és Vadóc! Üdvözöllek körünkben! – mutatta be az Intézet fő lakóit Bobby.
- Örvendek! Megmutatnátok az egyéni lakosztályom? – kérdezte Ashley.
- Egyéni? – kérdezte döbbenten Amara.
- Lakosztályod? – kérdezte ugyanolyan állapotban Kitty.
- Igen, ugyanis ilyet foglaltattam.  
- Itt egy szobában minimum ketten laknak, és csak szobák, nem lakosztályok! – oktatta ki Jean.
- Te kivel laksz? – kérdezte Ashley.
- Én? Ööö… Senkivel.
- Akkor a te szobád kell nekem! Megmutatnátok fiúk?
- Persze! – hallatszott az egyhangú válasz.
A négy lány döbbenten állt az Intézet kertjében, és megszólalni sem tudtak a meglepetéstől.