- Amara várj! Megmagyarázom!
- Baromira nem érdekel, a magyarázatod! Amit láttam, azt láttam! Remélem most már boldog vagy! – zokogta Amara.
- De Amara! Emlékezz Ashley képességére! Tudod, asztrálkivetés! – mondta Max, fölöslegesen, hisz egyre ment, hogy a ház falához, vagy Amarához beszél.
- Ezt jól megcsináltad Max! – mondta magának.
Ekkor Tina elrohant az Intézet felé, tudván, hogy az ő szülei is elválhatnak valaha.    
Másnap a Drake házban…
… csöngettek.
- Bobby, kinyitnád? Csupa maszat vagyok Chloeval együtt a takarítás miatt.
- Persze.
Az ajtóban természetesen Ashley állt, hogy feltegye ugyanazt a kérdést.
- Bobby? – kérdezte helyette.
- Ashley? Hát te? – lepődött meg.
- Csak egy felmérést tartok, hogy mit szólnak az emberek ahhoz, hogy Bayville hemzseg a mutánsoktól…
- Attól függetlenül, hogy te is mutáns vagy? – akadt ki Bobby.
- Persze. Jó lenne valakivel beszélgetni, nem akarsz találkozni velem később a Rainbow Cocktailban? Pussz! – mondta, végig simított Bobby arcán, majd elment.
Olyan döbbenten állt az ajtóban, hogy Kitty utánament:
- Ki volt az? – kérdezte Kitty.
- Csak egy házaló ügynök. – válaszolta Bobby. - Na? Segítsek a takarításban?
Kitty úgy nézett rá, mint aki megőrült.
- Persze segíthetsz.
Délután Bobby azt mondta, hogy elmegy Maxszel sörözni egyet. Ehelyett Ashleyhez ment.
- Amint már mondtam, rég beszéltem a képességemről, és még régebben használtam. De te Bobby semmit sem változtál. Ugyan olyan sármos vagy. 
Bobby elpirult ennek hallatán.
- Te sem változtál semmit.
Még sokáig beszélgettek, majd búcsúzóul Ashley megcsókolta Bobbyt.
- Akárcsak egy Szirén dala… - sóhajtotta Bobby.
- Telitalálat! Az én álnevem Szirén! – mondta, majd eltűnt a tömegben.
Az Intézetben Tina végre megtalálta Jeant és Mattet.
- Jean! – rohant oda.
- Mi történt Tina? – kérdezte Matt.
- Ashley visszatért!- kiáltotta.
Jean már azon megdöbbent, hogy a lány tud Ashleyről, hát még hogy visszatért…
- És?
- Apa elment vele, majd anyu szeme előtt csókolóztak, és jól összevesztek, de én nem akarom, hogy elváljanak. Azt nem élném túl! – zokogta.
Jean, mint orvos, most érzete, hogy mekkora trauma a válás egy gyereknek, lehet, hogy sosem tudja kiheverni. Egyikük sem mutatta ki ennyire, de tudta, hogy így éreznek.
- Tina, ez nem történhet meg! – nyugtatgatta Matt.
- De nagyon is úgy tűnik! – kiabálta Tina.
Matt erre nem tudott mit mondani, de Jean mentette a helyzetet:
- De Amara és Max nagyon közel állnak egymáshoz… - jegyezte meg, de ezzel csak rontott a helyzeten.
- De Ashley mindent elronthat!
Most már tényleg semmi ötletük nem volt. Ezért elhatározták, hogy felhívják Kittyéket.
- Hallo? Kitty? – szólt bele Jean.
- Szia! 
- Figyelj! Itt van Tina, és teljesen ki van készülve, mert állítólag Ashley visszatért, és Maxszel csókolózott Amara szeme láttára. – hadarta gyorsan Jean.
- Nem hinném, hogy visszatért, hisz akkor nálunk is járt volna…
- Chris azt mondja, hogy valami riporterként jött, valami kérdést tett fel a mutánsokról. 
- Várjál csak!  Tegnap nálunk is járt valaki! Bobby nyitott ajtót, de azt mondta, hogy csak valami házaló ügynök. De délután lelépett Maxszel inni egy sört…
- Nem gyanús ez neked? – kérdezte Jean szelíden.
- De, főleg, hogy még mindig nincs itthon.
- Gyertek az Intézetbe! – adta ki az utasítást Jean.
Egy fél óra múlva már Ashley visszatérése volt a fő téma.
- De ez lehetetlen! – sóhajtotta Kitty.
Amikor este haza mentek, akkor Bobby már ott volt.
- Szia drágám! – mondta Kitty, majd megcsókolta.
De amikor kiment a konyhába egy vödör por borult rá. Kiment Bobbyhoz, hogy kérdőre vonja.
- Bocs csak takarítottam, és csak oda tudtam rakni… - mondta, majd őzike szemekkel nézett a feleségére.   
Kitty sóhajtott egyet, végül úgy döntött, hogy folytatja a takarítást. A hálószobában azonban nagy meglepetés érte: egy idegen nő melltartója…
Dühös fejjel, porosan kiment Bobbyhoz:
- EZ MEG KIÉ? – ordította.
- Ööö… izé… ööö… - dadogta Bobby.
- Várj kitalálom Ashley Carsoné!  - morogta Kitty.
Bobby csak bólintott, valószínűleg elkövetve ezzel élete legnagyobb hibáját…