-Vhá! Na jó! Sophie te szólj Roxannenak, és nem érdekel, hogy honnan, de előszeditek Nathant –morogta Chloe.

-Nathant? –nézett rá Sophie.

-Hát jelenleg számomra nem Nate –válaszolt a lány komolyan –Na, addig Michael te átnézed a papírokat Aaron ügyével kapcsolatban, én meg valahogy megpróbálom kezdeni valamit Aaronnal –fejezte be a lány.

-Örülök, hogy hazaértél –vágott pofát Sophie, majd Roxanne után ment.

-Chloe hagyj békén minket. Egész nap téged kerestünk, nincs kedvem most Nate után rohangászni –nyűglődött Roxanne, mire Chloetól egy szúrós pillantást kapott, majd egy sóhajtás közepette eltűnt a szobájában összepakolni a cuccait, Chloe pedig Aaron után ment.

Jó pár kilométerrel arrébb, Florida partjainál…

-Nem tudom minek jöttem ide –morogta Nate és belerúgott egy kőbe –Na jó, menjünk haza –sóhajtott.

-Na indulhatunk? –vigyorgott Sophie.

-Hajj… kellett nekünk Chloet visszahoznunk –morgolódott Roxanne, majd a következő pillanatban kilépett Chloe a szobából egy mesekönyvvel a kezében.

-Na végre elaludt –sóhajtott, majd a következő pillanatban megjelent a szobában Nate, minek következtében a hintázó Michael a padlón kötött ki.

-Hello mindenkinek –köszönt mosolyogva Nate és észre sem vette Chloet.

-Nathan Grey-Summers! –kiáltott Chloe a fiúra, mire az megfordult a tengelye körül.

-Chloe? Te, hogy kerülsz ide? –döbbent le.

-Hát nem neked köszönhetem az biztos –fonta karba a kezét a lány.

-Azt ne mond, hogy nem tetszet –vigyorgott Nate.

-Mielőtt Chloe megint kicsinálná Nate agyát, vagy esetleg Nate tüntetné el megint egy hétre Chloet szólok, hogy előbb Aaront kéne rendbe hozni –vágott közbe Roxanne.

-És tisztába tenni –vigyorgott Sophie, mire Michael felnevetett.

-Szerencsére odáig nem fajultak a dolgok –mosolygott Roxanne.

-Mi történt vele? Lucy megint szétszedte? Vagy most egy, két éves sráctól kapott ki? –vigyorgott tovább Nate.

-Az utóbbi közelebb jár hozzá, csak jelenleg ő maga a két éves –válaszolt Sophie.

-És akkor miért rám néztek? Roxanne ért ehhez –rázta a fejét a fiú.

-Hát nem egészen, mivel én már megpróbáltam de csak testileg lett megint ööö…. Hány éves is? Na mindegy, szóval önmaga –magyarázta Roxanne.

-Huszonnégy de novemberben les huszonöt –magyarázta Chloe.

-Na szóval igen, tehát Nate már csak benned bízunk –intette le Chloet Roxanne. Nate szemforgatva bement a szobába, majd néhány perc múlva kijött.

-Él és virul –mondta kedvetlenül, majd eltűnt a konyhába, Chloe tekintetének kíséretében.

-Na és te, hogy vagy Chloe? –kérdezte Michael –Mi volt veled?

-Ajj… ne is mond –vetődött le Chloe kanapéra, mire Sophie is mellé huppant.

-Na mesélj csak. Mi volt ez az egész Natetel meg a házassággal? –követelte Sophie.

-Nincs kedvem róla beszélni –motyogta Chloe, majd felállt és szomorú tekintettel bevonult a szobájába, ahol az alvó Aaronnal találkozott. Elmosolyodott azonban néhány könny is kicsordult a szeméből…

Másnap a bíróságon

-Aaron Samuelst a bíróság minden vádpontban ártatlannak találta–hallatszott az ítélet, mire Chloe szorosan megölelte a fiút.

-Sikerült! –mondta Chloe a fiú fülébe.

-Nem is kételkedtem benned –válaszolt Aaron mosolyogva. Chloe nevetett –Gyere hozzám –folytatta a fiú. Chloe ledöbbent és a fiú szemébe nézett.

-Mi? –kérdezte.

-Hozzám jössz feleségül? –kérdezett vissza Aaron. Chloe még mindig döbbenten állt, majd lassan mosolyra húzta a száját.

-Igen –válaszolt végül.

-Na hova megyünk ünnepelni? –szólt közbe Michael.

-Mi? –nézett most rá Chloe.

-Hát megünnepelni, hogy Aaron ártatlan. Miért mire gondoltál? –nevetett a fiú.

-Semmi, semmi –mondta kábán a lány, miközben megpróbálta felfogni az elmúlt két perc eseményeit.

-Szerintem a legjobb ha visszamegyünk Natekhez, meg hát itt az ideje, hogy hazaköltözzünk –ölelte át Aaron Chloet.

-Sziasztok! –kiáltott vidáman Chloe mikor visszaértek.

-Miért érzem úgy, hogy Aaront felmentették minden vád alól? –mosolygott Roxanne.

-Nem tudom –nevetett tovább Chloe.

-Mi ez a nagy öröm? –jelent meg Nate is kedvetlenül.

-Áh semmi… Mármint azon kívül, hogy Aaronnal össze fogunk házasodni –mondta Nate szemébe a lány, mire a fiú helyben megkövült.

-Hogy mit fogtok csinálni? –mondta végül.

-Pontosan azt, amit Chloe mondott –válaszolt Aaron.

-Aha! Szóval ezért voltatok ilyen vidámak egész úton –bökte Michael oldalba Aaront.

-Hát itt meg mi történik? Miből hagytatok ki már megint? –kíváncsiskodott Sophie.

-Aaron és Chloe össze fognak házasodni –válaszolt neki Roxanne, aki szintén le volt döbbenve.

-Hogy mit fogtok csinálni? –ismételte meg Nate kérdését Sophie.

-Miért vágtok ilyen értetlen képet? Oké, tudjuk, hogy hirtelen jött meg ilyesmi, meg, hogy még gyűrű sincs, de hát –mosolygott Chloe.

-Hát.. ízé… ez nagyon váratlan de gratulálok –szólalt meg először Roxanne.

-Köszi –válaszolt Chloe mosolyogva.

-És mikor lesz az esküvő? –kérdezte Sophie.

-Még nem tudjuk –válaszolt Aaron.

-Január kilencedikén –válaszolt Chloe is, mire Nate megint köpni-nyelni nem tudott.

-A születésnapomon? –kérdezte automatikusan.

-Tényleg! Te január kilencedikén születtél –mondta Roxanne.

-Ó tényleg. Ez eszembe sem jutott, na most már mindegy –mosolygott a lány.

-Gondoltam –morogta Nate.

-Mindenesetre, ha nem bánjátok, mi visszaköltözünk az én lakásomba –mondta Aaron.

-Miért ti nem itt éltek? –kérdezte Sophie.

-Nem, dehogy is –nevetett Chloe –És Michael sem.

-Tényleg, én most majd hova menjek lakni? Csak, mert Victorékhoz nem mehetek, mert onnan csak holtan fogok távozni –nézett a plafonra Michael.

-Esetleg lakhatnál nálunk, úgy is van egy szabad szobánk –ajánlotta Chloe.

-Komolyan? –kérdezte a fiú.

-Komolyan –válaszolt Aaron –De még most fogadd el, mielőtt meggondolom magam.

-Rendben, ezt nem lehetne elutasítani –nevetett Michael. Nate és Sophie lassan kezdett magához térni.

-Még szerencse, hogy ma terveztétek ezt el, mert én már holnap megyek haza –sóhajtott Sophie.

-Tényleg? Milyen kár –kapott a témán Nate.

-Na mi elmegyünk csomagolni –mosolygott Chloe, majd Aaronnal együtt eltűnt a szobában, Michael pedig a konyhában. Roxanne, Sophie és Nate egyszerre ült le a kanapéra.

-Ti értitek ezt? –kérdezte Roxanne.

-Muszáj pont a szülinapomra tenniük az esküvőjüket? –kérdezte Nate.