A két fiú zavartan nézett egymásra…

-Tudod mit David? Keresek valami kajáldát addig te elmeséled Tinának, hogy mi történt… -mondta Matt idegesen, majd megpróbált gyorsan lelépni, azonban Tina hátulról elkapta a pulcsiját.

-Csak ne olyan sietősen. –jelentette ki Tina.

-Majd David elmeséli, elvégre ő az apja… -mondta Matt idegesen majd gyorsan eltűnt.

-Várj, neked nem Kleo-t kéne meggyógyítanod? –kiáltott utána Tina, de Matt csak eltűnt a folyosó végén. Mire megfordult, már David is megpróbált lelépni.

-Nem mész sehová, amíg el nem mondod, hogy mi folyik itt, úgyhogy ha nem akarsz éhen halni…

-Rendben. –szabadította ki magát Tina karmaiból a fiú. –Kleo babát vár és szerinte én vagyok az apja. Ennyi! Most boldog vagy? –zárta le a témát David, mire a lány csak szótlanul nézett rá.

Mivel Tina még percekig nem szólalt meg, ezért David is faképnél hagyta… Mivel nem tudta, hogy merre lehetnek a fiúk, ezért csak Kleo kórterme előtt várakozott, mivel nem akarta felébreszteni a lányt.

Hamarosan David és Matt is visszatért…

-Nos akkor mi lenne, ha meggyógyítanád Kleot és végre hazamennénk? –kérdezte Tina a férje szemébe nézve.

-De még alszik… szerintem ne ébresszük fel, had pihenje ki magát… -válaszolt Matt idegesen, viszont Tina elkezdte Kleo kórterme velé tolni. –Oké, oké, megyek… De légy szíves kint várjatok meg. –mondta Matt majd becsukta az ajtót a többiek orra előtt.

Lassan elindult Kleo ágya felé, majd amikor odaért, óvatosan megrázta a lány vállát.

-Ki az… Mi történt? –kérdzte Kleo miközben álmosan felült az ágyban és megdörzsölte a szemeit.

-Nyugi, semmi gond, csak én vagyok az… Matt.

-Matt?! Te meg mit keresel itt? –kérdezte Kleo miközben ijedten a fiú szemébe nézett.

-Nos, ami azt illeti, David telefonált, hogy el tudnék-e jönni, hogy meggyógyítsalak… Csak ami azt illeti, kicsit bekavart a dolog, hogy Tina is ragaszkodott hozzá, hogy eljön… -biccentett a kórterem ablakánál álló David és Tina felé Matt.

-Értem… És… és Tina már tudja? –kérdezte Kleo idegesen.

-Én gyorsan leléptem, így David mondta el neki… legalábbis amit ő tud. –magyarázta Matt.

-Félek, hogy ebből még nagy bonyodalom lesz… -sóhajtott Kleo miközben nekidőlt az ágy támlájának.

Ezalatt David és Tina kint türelmetlenkedtek.

-Vajon miről beszélnek? –kérdezte David értetlenül, miközben az ablakon keresztül nézték Kleot és Matthewt.

-Nem tudom… -rázta meg a fejét Tina.

Pár másodperccel később azonban Matt meggyógyította a lányt, majd mindketten kisétáltak a kórteremből.

-Én beszélek az orvossal, utána akár haza is mehetünk… -mondta Kleo lesütőtt szemekkel, majd elindult a folyosón.

-Rendben, itt megvárunk… -mondta David, majd leült az egyik székre.

Valamivel több mint egy órával később Kleo is visszatért a papírjaival együtt, majd összepakolt, és elindultak a repülőtérre. Miután a gépük felállt, David odafordult a lányhoz.

-Olyan furán viselkedsz a baleset óta… vagy inkább mióta Tina és Matt ideértek… Kicsit idegesnek tűnsz…

-Pedig nem vagyok az…

-Valami jobbat találj ki…  egyébként lehet hogy túloztam, amikor azt mondtam, hogy kicsit idegesnek tűnsz… majd’ fel robbansz az idegtől… Mi zavar ennyire? –kérdezte David miközben Kleo szemeibe nézett.

-Semmi közöd hozzá! –válaszolt a lány mérgesen, majd elkezdte a repülő ablakán keresztül a felhőket tanulmányozni…

-Ha a babáról van szó, akkor szerintem nekem is közöm van hozzá, mivel az apja vagyok! –mondta David, miközben maga felé fordította a lány arcát.

-Nagyot tévedsz, ha azt hiszed, hogy te vagy az apja, és nem Matt… -kiabált dühösen Kleo, ám amikor rájött, hogy elárulta magát, gyorsan a szájához kapott.

-Mi?! –kérdezte Tina előre hajolva Kleo és David ülése közé, Matt pedig visszaemlékezve a régi szép napokra, amikör ő birtokolta Chloe képességét, megpróbált anyagtalanná válni és eltűnni a repülőgépről…