Matt hiába rohant Sophie után, a lány eltűnt. Matt összébb húzta magán a kabátját és kilépett a házból. Épp itt az ideje, hogy megkeresse azt a minden lében kanál lányt. Azonban a legegyértelműbb helyre nem gondolt, a lakásukra…
- Sophie? – nyitotta ki az ajtót Kleo, miután úgy tűnt, hogy a csengő beragadt.
- Szia – vetette oda undokul a lány, majd megkérdezte: - Tina itthon van?
- Persze, a kony…
- Kösz.
Azzal el is tűnt a szoba felé, mielőtt még Kleo befejezhette volna a mondatot. Értetlen arckifejezéssel nézett ki a folyosóra, hogy áll-e még kint váratlan vendég, azonban senkit nem látott és pillanatokon belül a világítás is lekapcsolódott. Bezárta az ajtót és Sophie után indult a konyhába, amikor meghallotta, hogy miről beszél a másik két lány.
- Tina, meg kell hallgatnod!
- Nem vagyok kíváncsi az újabb történetekre, elegem van…
- Matt Kleo gyerekének az apja! – jelentette ki Sophie olyan hirtelen, hogy Tinának még a vér áramlása is megállt az ereiben. Mint egy lassított felvétel, úgy fordult barátnője felé.
- Miről beszélsz? – kérdezte olyan hangnemben, mint aki rögtön neki esik Sophienak.
- Hallottam a férjed és Nate beszélgetését… Matt bevallotta, hogy végleg lebukott, mivel Nate gondolatolvasó és megkérte, hogy ne beszéljen róla senkinek.
Tina komolya arckifejezéssel hallgatta a lány sztoriját, majd folytatta a mosogatást. Sophie egy ideig nyugodtan várakozott, hátha Tina csak gondolkozik a hallottakon, de ebbe hamar beleunt, úgyhogy sürgetni kezdte:
- Mégis mire vársz? Mi a véleményed? Mondj már valamit!
Tina letette a konyharuhát, leült Sophie-val szemben, majd beszélni kezdett:
- Figyelj Sophie, nem tudom, hogy most miért téged használtak csalinak, de nem lehet igaz, amit állítasz… Gondolj csak bele, Kleo a 4. hétben jár, vagyis mindenképp az erdőben lett terhes. Márpedig Matt nem volt ott, tehát csak David lehet a pici apja.
- Vagy Ptolemaiosz – jött be David az előszobából.
Sophie és Tina kővé dermedve ültek a székeken, míg Kleot az ájulás kerülgette, több okból is. A fiú kihasználta a meglepetés erejét és levetette magát az egyik székre. Várta, hogy valaki szóljon valamit, de a lányok csak döbbenten figyelték.
- Most min lepődtetek meg? Azon, amit mondtam, vagy hogy itt vagyok?
- Mindkettő – nyögte ki Sophie.
Kleo még mindig az ajtófélfának támaszkodva állt, és figyelte az eseményeket. Elképzelni sem tudta, hogy honnan szedte David, hogy Ptolemaiosz az apa. Igaz, mesélt neki a kapcsolatukról, de tényleg utálja azt a pasit. David érdeklődve fürkészte Kleo arcát, próbálta leolvasni róla az érzelmeit, sikertelenül.
- Nem ülsz le? – kérdezte kedvesen és kihúzta az egyik széket.
Kleo csak megrázta a fejét. Valahogy nem akart egy olyan társasághoz leülni, ahol nem szavaznak bizalmat neki. Kíváncsi volt, hogy mit hoznak ki ebből a történetből.
- Ki az a Ptolemaiosz? – kérdezte Tina és érezte, hogy még a történet legelején elvesztette a fonalat.
- Kleo volt vőlegényjelöltje. Nem egy szívmelengető természetű pasas, nem egyszer megverte Kleot. Érdekes módon ő is ott volt a szigeten, de ő tudta, hogy hogyan juthatunk ki onnan és mindig lelépett. A változatosság kedvéért, ő is a szkarabeusz-szoborra vadászott.
- És ebből hogy következik, hogy ő az apa? – tette fel a fő kérdést Kleo és hangja cseppet sem volt kedves.
- Egyszer Kleo zilált külsővel, sárosan, szétszakított ruhával jött vissza hozzám és amikor megkérdeztem, hogy mi történt, azt mondta, hogy megint találkozott a sejkkel. Ebből következtetek arra, hogy akkor… szóval, hogy ő is lehet a gyerek apja.
Kleo vetett egy szúrós pillantást a fiúra, majd elrohant, de mivel túl gyorsan fordult, megszédült, és lerogyott a földre. David azon nyomban felpattant és felsegítette a lányt, és egy kérdést szegezett neki:
- Igazam van, igaz?
Kleo csak megrázta a fejét és elkezdett sírni. Soha nem akarta elmondani, senkinek, hogy Ptolemaiosz milyen undok volt vele, de, ha már úgyis igazmondó nap volt, itt az ideje.
- Nem történt semmi köztünk, csak ő akart… elkezdte leszaggatni a ruháimat, de sikerült elfutnom…
A többiek úgy néztek rá, mintha ezt mondanák „Na persze, én meg az elnök vagyok…”. Kleo rántott egyet a vállán, majd elfordult, de azért még odamorogta nekik:
- Nem muszáj hinnetek nekem, de tényleg így volt. Ha ő lenne az utolsó férfi a földön, akkor se akarnék tőle semmit.
Ekkor az ajtó egy hangos puffanással ért földet és a Vengeance tagjai álltak ott teljes létszámmal.
- Ejnye Kleo, nem szép dolog ilyet mondani – szidta Lucy a lányt. – Mellesleg David, nem hittem volna, hogy ilyen tökéletesen végzed majd a feladatodat…
- Miről beszélsz te hárpia? – vonta kérdőre a fiú.
-  Cöcöcö… David, David… - rázta meg drámaian a fejét. – Hát már nem emlékszel, miért jöttél Bayville-be? Akkor segítek… Azért, hogy káoszt teremts, és ezt ennél jobban nem is tudtad volna megoldani…
- Azzal, hogy Kleo beléd szeretett elindítottad a lavinát… - vette át a szót Victor. – Amikor flegmán viselkedtél, Kleo aggódni kezdett, így, hogy próbára tegyen, bevonta Mattet, egy kis tervbe. Sajnos nem úgy sült el, ahogy tervezték és Tina berágott rájuk. Ekkor a drága doki elpanaszolta a dolgokat az öccsének, aki kijelentette, hogy hasonló cipőben járt. Pechjére ezt Roxanne is meghallotta és itt is felborult az élet. Hiába próbálta figyelmeztetni Nate Aaront, a rövid távú memóriája cserbenhagyta, és az SMS-t Chloenak küldte, ezáltal a lány megtudta, hogy a legjobb barátja és a férje megölték a gyerekét. Aaron és Chloe is összevesztek, majd Chloe bevallota, hogy még mindig szereti Nate-t, Roxanne pedig, hogy már egyszer házasodott. Bevallom, ennél jobban én se tudtam volna csinálni. És akkor már csak egy dolog maradt hátra… Bemutatnám sztárvendégünket, Kleo álmát – azzal kilépett oldalra, így Ptolemaiosz bukkant elő.
Kleo sikkantott egyet, Sophie és Tina pedig szúrós szemmel néztek Davidre. A fiú, még soha nem érzett ekkora terhet a vállán, hisz választani kellett… vagy az öccse élete vagy a szerelme és a barátai…